A pezsgő a bornak olyan fajtája, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. Az alapborokat (cuvée) úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, aminek hatására szénsavassá válnak.

A szénsavas bort már régóta ismerték Franciaország Champagne tartományában, hiszen a hűvös éghajlati adottságok következtében az erjedés sokszor csak a szüretet követő év tavaszán fejeződött be, de ez a bor akkoriban selejtnek számított. Az első pezsgőt 1670 – 1715 között, a hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője dom. Pierre Pérignon készítette, úgy hogy parafa dugóval zárta le az üveget, amelyet viaszba mártott drótkengyellel erősített rá. Sokáig titokban tartották a készítési folyamatot, ennek ellenére azonban a 18. században már sokfelé ismeretes volt, és a 19. században már Európa-szerte készítettek pezsgőt. A pezsgőkészítés azonban csak a parafadugó feltalálása után vált lehetővé. Erjedésben lévő bort töltöttek a palackba, és az erjedés befejeztéig termelődő szén-dioxid a palackban maradt. Megjegyzendő, hogy a pezsgőgyártás jelenleg alkalmazott technológiája (az Asti spumante eljárást leszámítva) alapvetően a már kierjedt alapborhoz adott tirázslikőr cukortartalmának az erjedésekor keletkező széndioxid felfogásán, és a pezsgővé váló borban történő elnyeletésén alapul. A seprőt úgy távolították el, hogy a szénsav nagy része megmaradt.

Ha megfelelő felszerelésekkel rendelkezünk, akkor házilag is készíthetünk pezsgőt. A másodlagos erjesztés alapjául - hogy természetes úton szénsav kerüljön az italba - újbort használunk. A kész pezsgő jellegét expedíciós likőrrel adjuk meg.
 

Alapbornak csak egészséges szőlőből készült, hibátlan, tiszta, élénk savérzetű bor alkalmas. Az alapbor alkoholtartalma 10-11 v/v%, a savtartalma 7-7,5 g/l legyen. A töltőbor (amelyet a nyomásálló pezsgőspalackba öntünk) az alapbor, a cukoroldat, a derítőanyagok és az anyaélesztő (fajélesztő) meghatározott mennyiségű keveréke. 1 liter 50%-os cukoroldatot 7 dl alapborban, alapos kevergetéssel oldjunk fel. Ahhoz, hogy a pezsgő zavartalanul erjedhessen hideg-, és nyomástűrő pezsgőélesztőt kell beszereznünk. Ezután 4,5 liter alapbort keverjünk össze 0,5 liter cukoroldattal. Az oldatot forrásig melegítsük, majd fedjük le, és várjuk meg míg kihűl. Ekkor tegyük bele a borba az élesztőt.
A seprő erjedés utáni gyors ülepedését segítik a derítőanyagok. A kívánt hatást lehet elérni például csersav-zselatinos derítéssel.

A tiszta pezsgőspalackot a töltőborral úgy töltjük meg, hogy 3-4 ujjnyi légtér maradjon. A palackokat műanyag pezsgősdugóval zárjuk le. A dugót huzallal, vagy az eredeti huzalkosárral rögzítsük a palack nyakához. Ezután a palack taralmát rázzuk össze, és szobahőmérsékleten egy napig hagyjuk állni. Fontos, hogy a palackokat úgy helyezzük el, hogy a légbuborék a palack hasmagasságának közepén helyezkedjen el.

A bor erjedése két-három hónapig tart. Annál finomabb a pezsgő, minél lassabb és egyenletesebb az erjedés. Ezt az egyenletes hőmérséklet segíti. Az erjedés folyamán előfordulhat, hogy a keletkező szénsav hatására néhány palack felrobban. Ha ez túl gyakori, akkor a palackokat hideg vízzel kell locsolni. Ha az erjedés túl lassú, a seprő leülepedett, ekkor rázzuk fel a palackokat. Ilyenkor azonban fokozottan figyelni kell, nehogy a palackban uralkodó nyomás szétfeszítse azt, és baleset következzen be.

Ha véget ért az erjedés, és eltelt már legalább 3-4 hónap, a seprő leülepedett, akkor a pezsgőt rakjuk át. Ekkor alaposan rázzuk fel a palackokat, de a balesetveszélyre fokozottan figyeljünk. Ezután a palackokat ismét fektessük le, lehetőleg a korábbinál hidegebb helyre. Nyáron másodszor is rázzuk fel, és rakjuk át a pezsgőt, de most már fejjel lefelé állítva a palackot. A seprő 2-3 hónap múlva újra leülepedik.

A második átrakás után 2-3 hónappal távolíthatjuk el legkorábban a seprőt. Ezt jégdugóba fagyasztva kell kilövetni. A pezsgőt fejjel lefelé állítva 4-6 oC-ra hűtsük le. Ezután a palacknak csak a nyakát mártsuk mínusz 20-25 oC –os hűtőfolyadékba. A jégdugónak 10-15 perc alatt ki kell alakulnia. Ezután a szénsav nyomása a jégdugót kilöki. Ezzel együtt kb. 1 dl pezsgő is távozik a palackból, amit expedíciós likőrrel és nyers pezsgővel pótolhatunk. Ezután dugaszoljuk be a palackot, és fektetve tároljuk a palackot fogyasztásig.

Az ún. expedíciós likőr jó minőségű óborból, finomított kristálycukorból, konyakból és ízesítő anyagból áll. Ez adja a pezsgő egyedi jellegét, ezért az expedíciós likőr pontos összetétele mindig gyártási titok. A likőrt ajánlatos minél előbb elkészíteni, mert annál jobb minőségű, minél jobban összeérnek az alkotórészei.
A likőrözött pezsgőspalackot zárjuk le, alaposan rázzuk össze, majd fektetve, hűvös helyen tároljuk. Fogyasztás előtt legalább egy hónapig érleljük.